I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I.1. PREAMBULUM 2
I.2. A SZAKKOLLÉGIUM FŐ CÉLJA
I.3 A SZAKKOLLÉGIUM FŐ FELADATA
II. STATUS
II.1. DEFINÍCIÓK
II.1.1. Tag
II.1.2. Senior
II.2. A SZAKKOLLÉGIUM FELVÉTELI RENDSZERE
II.3. TAGSÁG MEGSZŰNÉSE
II.3.1. Valamely Tag tagsága megszűnik
II.3.2. Valamely Senior seniori tisztsége megszűnik
II.4. A TAGI STATUS SZÜNETELTETÉSE ÉS FOLYTATÁSA
II.5. A VÉGZETT SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKOLLÉGISTÁK TÁRSASÁGA
III. A SZAKKOLLÉGIUM OKTATÁSI RENDSZERE
III.1. FELÉPÍTÉSE
III.2. A BESZÁMOLÁSI RENDSZER
III.3. A SZAKMAI MUNKA RENDJE
IV. A DÖNTÉSHOZATAL ELVEI
V. A SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI FÖLÉPÍTÉSE
V.1. A SZAKKOLLÉGIUMI GYŰLÉS
V.1.1. Definíció
V.1.2. Összehívása
V.1.3. Lebonyolítása
V.1.4. A szavazati jog
V.1.5. A titkos szavazás
V.1.6. A szavazás szabályai
V.1.7. Hatásköre
V.2. A SZAKKOLLÉGIUM ÁLLANDÓ TISZTSÉGVISELŐI ÉS SZERVEZETEI
V.2.1. Általános kérdések
V.2.2. A DB
V.2.2.1. Definíció
V.2.2.2. Összetétele
V.2.2.3. Megválasztásának szabályai
V.2.2.4. Szavazóképességének feltételei
V.2.2.5. Ülései
V.2.2.6. Hatásköre
V.2.3. Az SZTT
V.2.3.1. Definíció
V.2.3.2. Hatáskör
V.2.4. FEB
V.2.2.5. Igazgató
V.2.2.6. Szakmai igazgatóhelyettes
V.2.2.7. Közösségi igazgatóhelyettes
V.2.2.8. Állandó felelősök
V.2.2.8.1. Gazdasági Felelős
V.2.2.8.2. Kutatáskoordinátor
V.2.2.8.3. Pénztáros:
V.2.2.8.4. Könyvtáfelelős(ök)
V.2.2.8.5. Arculatfelelős
V.2.2.8.6. Számítógépfelelős(ök)
V.2.2.8.7. KB-tag
V.3. AD HOC TISZTSÉGEK
VI. A SZAKKOLLÉGIUM GAZDÁLKODÁSA
VI.1. A GAZDÁLKODÁS RENDJE
VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Széchenyi István Szakkollégium szakmai rendje (SZMR)
I. Általános rendelkezések
II. A kurzusrendszer leírása
1. Általános szabályok
2. Az alapozó kurzusok rendszere
3. Az ismeretbővítő és kutatókurzusok rendszere
4. A tutori képzés
III. A kurzusrendszer működtetése, az SZTT feladatköre:
IV. A szakkollégium beszámolási rendszerének működése
V. Kurzusrendszeren kívüli kutatások
V.1. A kurzusrendszeren kívüli kutatások beindítása és lebonyolítása
V.2. A kutatói munka elismerése
V.3. A kutatásokban résztvevő tagok díjazása

Mellékletek
Az SZMSZ-ben használt fogalmak definíciói
Szakmai díj alapítása
A Király Rita Díj alapító okirata
Tanári Díjak alapítása
Szakkollégiumi gyűlési határozat a Széchenyi István Szakkollégium és a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány közötti együttműködésről
I.1. Preambulum I.2. A szakkollégium fő célja:

A BCE értelmiségképzési céljainak és a szakkollégiumi mozgalom céljainak megfelelően, az egyetemi oktatást kiegészítve a reális, kritikus társadalomtudományi és közgazdaságtudományi felkészültség, gondolkodás és a közművelődés elősegítése a szakkollégiumban és az egyetemen; a nyitott, innovatív értelmiségi szakemberré és a demokrata, autonóm közösségi emberré válás ösztönzése.
A fentiek érdekében a magyar történelem szakmai és önkormányzati téren is színvonalas kollégiumi hagyományaira támaszkodunk, figyelembe véve az angolszász college-ok tapasztalatait és honi alkalmazási lehetőségeit.

I.3. A szakkollégium fő feladata:

1. tagjai számára - az egyetemi kötelezettségek eredményes teljesítése mellett, azokon túlmenő - egyéni és közös alkotó, kutató munka feltételeinek biztosítása,


2. közgazdaságtudományi és más társadalomtudományi kurzusok működtetése


3. profiljába illő előadások, szaktáborok, kirándulások szervezése,


4. demokratikus közélet, emberléptékű közösségi élet folytatása, közéleti tevékenység a közvetlen pártpolitizálástól mentesen,


5. részvétel az egyetem szakmai és közéletében, együttműködés hasonló profilú, célú intézményekkel,


6. az emberhez méltó életmód elemei megvalósításának elősegítése (egészség, sport, baráti kapcsolatok stb.),


7. kapcsolatok ápolása hasonló profilú szervezetekkel, és más jogi és magánszemélyekkel.

II.1. Definíciók
II.1.1. Tag

1. az tekinthető tagnak (a továbbiakban "Tag"), aki érvényes és sikeres felvételit tett a Szakkollégiumba, a felvételi eredményének kihirdetését követő naptól tagságának megszűnéséig.


2. Tag lehet minden olyan hallgató, aki felsőoktatási intézményben nappali tagozatos bolognai rendszerű egyetemi képzésben vagy osztatlan képzésben vesz részt.


3. A szakkollégiumnak nem bentlakó Tagjai is lehetnek.


4. A Tag nem lehet tagja más szakkollégiumnak. E tekintetben az Erasmus Kollégium nem minősül szakkollégiumnak.


5. a Tag "Aktív Tag" vagy jelen SZMSZ II.4. pontja szerinti szüneteltetés esetén "Passzív Tag"

II.1.2. Senior

1. Az tekinthető seniornak (a továbbiakban "Senior"), akit a kollégiumi gyűlés megválaszt.


2. A seniori tisztségre szóló megbízatás egy évre szól (általában évente július 1-től).


3. A Senior (lehetőleg egyetemen abszolvált Tag vagy Végzett) feladata az, hogy tapasztalatával, szakmai felkészültségével és/vagy közösségi munkájával segítse a Szakkollégium tevékenységét.

II.2. A szakkollégium felvételi rendszere

1. A Szakkollégium évente tavasszal tartja a felvételiket. A pontos időpontot a Diákbizottsággal (a továbbiakban "DB") egyeztetve a Felvételi Bizottság (a továbbiakban "FEB") határozza meg. A Szakkollégiumba olyan egyetemi hallgatók jelentkezhetnek, akiknek érettségi vizsgáitól a Szakkollégiumi felvételi időpontjáig legfeljebb négy év telt el, nappali tagozaton alapképzésben vagy osztatlan képzésben vesznek részt, továbbá szakjuk első szemeszterét sikeresen lezárták, de második szemeszterét még nem fejezték be.


2. A Szakkollégiumba jelentkező hallgatók felvételéről a FEB dönt.


3. A felvételi előtt a felvételiztetőknek lehetőséget kell biztosítani a felvételizők megismerésére.
   • Ennek érdekében a szakkollégium a felvételizőkkel közös rendezvényeket szervez, amelyeken szükséges a felvételiztetők megjelenése. E közös rendezvények szervezéséért a FEB a felelős.
   • A felvételi kérdőív a felvételi rendszer fontos része A kérdőív elkészítéséért a felvételi bizottság a felelős, kidolgozásában a szakkollégium bármely tagja részt vehet.
   • A jelentkező felvételéről a FEB dönt. A FEB ülésein a szakkollégium tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.
   • A FEB-en belüli koordinációról, a belső döntési módszerről, a döntés során alkalmazandó szempontokról és a felvételi pontos időpontjáról a felvételi bizottság maga dönt.
   
   
4. A bizottság a felvételit követő szakkollégiumi gyűlésen beszámol a felvételiről, annak eredményét kihirdeti és arról a jelentkezőt tájékoztatja.


5. Aki a Szakkollégiumba egyszer már sikeres felvételit tett, az nem felvételizhet újra a Szakkollégiumba

II.3. Tagság megszűnése
II.3.1. Valamely Tag tagsága megszűnik:

1. annak a tanévnek a végén, június 30-án; amelyben a tag az utolsó Szakkollégiumhoz kötődő szakján is megszerzi az Abszolutóriumot, illetve korábban a következő esetekben:


2. ha kilép a szakkollégiumból (jelen SZMSZ V.2.2.6 e) pontja szerint),


3. ha a Tag a kurzusjelentkezés végső határidejét sikeres jelentkezés nélkül, elmulasztja, valamint a jelen SZMSZ II.4.a) pontja szerinti szüneteltetés határidejét is elmulasztja,


4. automatikus kizáródássa, a III.2.k pont alapján,


5. Kizárással a szakkollégiumi gyűlés határozata által. Ennek folyamata a következő:
   • Ha a tag hosszabb ideig nem, vagy alig vesz részt a szakkollégium munkájában, akkor a szakkollégiumi gyűlés a körülmények mérlegelése, az illető meghallgatása után kizárással megszüntetheti tagsági viszonyát.
   • Kizárási javaslatot a szakkollégium tagjai DB-ülésen tehetnek. A javaslatot indokolni kell. A DB köteles az ügyet érdemben megtárgyalni és egy szakkollégiumi tagot - aki az illetőt jól ismeri és ezt vállalja - felkér arra, hogy beszéljen azzal, aki ellen a kizárási javaslat felmerült. A felkért tag DB-ülésen számol be a lefolytatott beszélgetésről.
   • Ha a kizárási javaslat megismétlődik, a DB meghívja az illetőt a következő ülésre, és ott testületileg elbeszélget vele. Csak ilyen előzmények után vihető kizárási javaslat - indoklással - a szakkollégiumi gyűlés elé. A javaslat akkor is a szakkollégiumi gyűlés elé vihető, ha a fenti folyamat lezárult, de a DB nem javasolja a kizárást.
   • A kizáráshoz a szakkollégiumi gyűlés kétharmados szavazati többsége szükséges.


6. a fenti feltételek bármelyikének fennálltától függetlenül is a tag szakkollégiumi felvételétől számított 6. év elteltével a szakkollégiumi tagság véget ér.


7. a VI.1 alapján a harmadik elmulasztott szakkollégiumi gyűlést követően. Ezügyben a szakkollégiumi gyűlés a szakkollégista pályafutása alatt összesen egyszer dönthet a szakkollégista visszavételéről.


8. ha a Tag hallgatói jogviszonya megszűnik minden Szakkollégiumhoz Kötődő Szakján


9. nem szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a bolognai rendszerű képzésben tanuló Tag a BSc/BA diploma a Tag utolsó Szakkollégiumhoz Kötődő Szakján történő megszerzése utáni
   • 1 éven belül vagy,
   • ha későbbi, a diploma megszerzését követő mesterképzési felvételi eredményéig felvételt nyer a II.1.1.b pontban meghatározott felsőoktatási intézmény mesterképzésére.
   
   

II.3.2. Valamely Senior seniori tisztsége megszűnik:

1. ha seniori mandátuma újraválasztás nélkül lejár,


2. ha tisztségéről lemond,


3. Ha a szakkollégiumi gyűlés megbízatását visszavonja (jelen SZMSZ V.2.1.f pontja alapján)


4. Jelen SZMSZ V.1.1 c) pontja alapján a harmadik elmulasztott szakkollégiumi gyűlést követően. Ezügyben a szakkollégiumi gyűlés a szakkollégista pályafutása alatt összesen egyszer dönthet a Szakkollégista visszavételéről.

II.4. A Tagi status szüneteltetése és folytatása

1. A Tagi status szüneteltetésére félévenként van lehetőség, melyet a kurzusjelentkezés lezártát követő 30 napon belül a Tag - szóban vagy írásban - jelez az SZTT felé, melyet az továbbít a DB felé. A tagság teljes időtartama alatt összesen legfeljebb négy szemeszter erejéig, a tag egyetemi hallgatói jogviszonyának folytonossága vagy hivatalos szüneteltetése mellett van lehetőség a szakkollégiumi tagság szüneteltetésére. Tagságának szüneteltetése alatt a Tag "Passzív Tag"


2. A szüneteltetés és a felfüggesztés időtartama alatt a Tagságból eredő valamennyi jog - beleértve a bentlakást is - és kötelezettség szünetel.


3. Félév közben -vagyis a kurzusjelentkezés lezárása után- csak abban az esetben van lehetőség a tagsági viszony szüneteltetésére, ha a tag legalább 12 hetes időtartamban külföldi felsőfokú oktatási intézményben tanul.


4. A megszakítás után a Tagsági viszony a következő félévtől automatikusan folytatódik.

II.5. A Végzett Széchenyi István Szakkollégisták Társasága

1. aki a végzés alább meghatározott feltételeit teljesíti, a Végzett Széchenyi István Szakkollégisták Társaságának tagjává válik (a továbbiakban "Végzett").
2. a végzés feltételei:
   1. Abszolutórium szerzése Szakkollégiumhoz Kötődő Szakon
   2. egy sáv összes alapozó kurzusának és a Tag első Szakkollégiumban töltött évében az SZTT által meghatározott számú készségfejlesztő kurzusnak az elvégzése
   3. kutatókurzus teljesítése
   4. legalább egy elfogadott TDK-dolgozat megírása
   
   
3. a fentiektől függetlenül a Szakkollégium volt Igazgatói, Igazgatóhelyettesei és a Seniorok mandátumuk kitöltése után automatikusan Végzettek lesznek.

c/A) a II.5.b) iii. pontban meghatározott kutatókurzus kiváltható egy a II.5.b) iv.pontban meghatározottól különböző, elfogadott TDK-dolgozattal a végzettséghez szükséges többi feltétel együttes teljesülése esetén, ezen pontban meghatározott TDK-dolgozattal ismeretbővítőkurzus-beszámoló nem váltható ki
4. a végzett státuszhoz a Tagok a felvételi évükben hatályos végzési feltételeket kötelesek teljesíteni. Ettől a rendelkezéstől csak az érintett javára lehet eltérni.

III.1. Felépítése
A szakkollégium tagjai szakmai munkájukat elsősorban a szakkollégium oktatási rendszerében végzik. Ennek felépítése a következő:

• a tagság kezdetétől meghatározott ideig tartó kötelező alapozó kurzusok;


• ismeretbővítő- és kutatókurzusok;


• egyéni szakmai munka tutor irányítása mellett.

Az oktatási rendszert kiegészítik az oktatási rendszeren kívüli kutatások, amelyek célja a tagok szakmai fejlődésének elősegítése. A kutatások beindításáról a DB és a Szakmai Tudományos Tanács (a továbbiakban "SZTT") együtt dönt.
A kollégium a kutatásért tagoknak nem fizet, ettől csak kivételes esetben lehet eltérni, amelyről - megfelelő feltételek megléte esetén - a DB és az SZTT közösen dönt a kollégium anyagi helyzetének, illetve a beérkező kutatás szakmai színvonalának figyelembevételével.


III.2. A beszámolási rendszer

1. A szakkollégiumi beszámolási rendszer célja a teljesítmény mérése, visszacsatolása, a motiváció erősítése, valamint szakkollégiumi szakmai közéleti és kommunikációs fórum működtetése.


2. Minden Tag minden félévben beszámol legalább egy beszámolási kötelezettséggel felvett kurzusból, vagy tutora mellett végzett munkájáról.


3. Adott félévben beszámolási kötelezettséggel felvett kurzusból a szakkollégistának elfogadott beszámolót kell készítenie. Ennek alapvető formája írásbeli beszámoló elkészítése és annak szóbeli megvédése. A kurzusvezető azonban más formát is meghatározhat, az SzTT-vel (Szakmai Tudományos Tanács) egyeztetve.


4. A beszámoló elfogadásához a Tagnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
   Formai követelmények:
   
   1. részvétel a kurzuson, továbbá
   2. vagy
      1. az írásbeli beszámoló elkészítése határidőre;
      2. a szóbeli beszámoló a megadott határidőn belül; és
      3. az opponensi vélemény megérkezése legkésőbb a szóbeli kezdetéig;
   3. vagy a kurzusvezető tanár által meghatározott beszámolási formában való részvétel.
   Tartalmi követelmények: Az opponens nyilatkozata a beszámoló elfogadásáról.


5. A beszámoló elfogadását az opponens szakmai szempontok, a kurzusvezető tanár vagy a tutor a félév során végzett munka alapján, az SZTT pedig a formai követelmények megsértésére hivatkozva utasíthatja el.


6. Az elfogadott TDK-dolgozat az adott félévben mentesít egy ismeretbővítő kurzuson való beszámolás alól.


7. A tutori képzés második félévében beszámoló gyanánt csak a tutor mellett végzett szakmai munka eredményeként létrejött, elfogadott TDK-dolgozat fogadható el.


8. Aki egy adott kurzust kutatókurzusként végez, annak első félévének teljesítését a kurzusvezető tanár igazolja. Csak ezen igazolás megléte esetén folytatható a kutatókurzus a következő félévben.


9. Ha a kutatókurzust végző félévének teljesítését a kurzusvezető tanár jelen SZMSZ III.2.h pontjának megfelelően nem igazolja, a kutakókurzus első féléve ismeretbővítő kurzus elvégzéseként kerül beszámításra a Tagnak amennyiben jelen SZMSZ III.2.d pontjának megfelelő beszámolót nyújt be az SZTT által meghatározott határidőre.


10. A szakkollégiumi tagság időtartama alatt egy alkalommal minden tagnak lehetősége van egy ismeretbővítő kurzuson való beszámolót kihagyni (a továbbiakban "Passz"). Passz esetén az adott kurzus elvégzett kurzusnak minősül, ha a Tag a beszámoló leadásán és megvédésén kívüli minden feltételt teljesített.


11. A formai feltételek valamelyikének nem teljesítése esetén az SZTT a mulasztás okait mérlegelve vagy - egyhangú döntéssel - lehetőséget ad a beszámoló pótlására, vagy az ügyet a szakkollégiumi gyűlés elé terjeszti, amely kétharmados többséggel adhat lehetőséget a beszámoló pótlására. A szükséges többség híján a Tag tagsági viszonya automatikusan megszűnik. A beszámoló határidejének lejárta és a szakkollégiumi gyűlés közötti időtartamban a tagság felfüggesztődik (értelemszerűen a jelen SZMSZ II.4.e pontban foglaltak ilyenkor nem alkalmazhatók). A tartalmi feltétel nem teljesülése esetén a kurzusvezető tanár vagy tutor által megszabott keretek között a szakkollégistának lehetősége van az el nem fogadott beszámoló pótlására. Ha erre mégsem kap lehetőséget, az SZTT köteles az ügyet a szakkollégiumi gyűlés elé terjeszteni, amely a fenti eljáráshoz hasonlóan dönt. Ha a szakkollégiumi gyűlés lehetőséget ad a Tag számára beszámolójának pótlására, ennek módjáról az SZTT dönt az érintett Tag és a kurzusvezető tanár, vagy tutor meghallgatása után.

III.3. A szakmai munka rendje
A szakmai munka rendjét a szakkollégiumi gyűlés külön szabályzatban határozza meg, amelyet egyszerű többséggel fogad el, módosít vagy töröl el.

IV. A döntéshozatal elvei

1. A szakkollégiumban és annak testületeiben a döntések lehetőség szerint konszenzus alapján születnek. A konszenzus kialakulásának eszközei:


1. a Szakkollégium összes szervezeti eseményének sokoldalú nyilvánossága a Szakkollégisták, az igazgató és az igazgatóhelyettesek számára,
2. a minél teljesebb körű információáramlás, és
3. a döntések megfelelő, szakszerű előkészítettsége, vitája.


2. A különböző tekintetben kialakuló kisebbségek érdekei különös védelmet élveznek.


3. A szavazás általános szabályai
   1. A szakkollégiumban a döntéseket főszabály szerint a jelenlévők többsége hozza ("Egyszerű Többség")
   2. Ahol az SZMSZ kétharmados döntést említ, ott a jelenlévők kétharmadát (2/3) kell érteni. ("Minősített Többség")
   3. A szakkollégium testületei (szakkollégiumi gyűlés, DB, SZTT, FEB) szavazási szabályaikat ajelen SZMSZ-ben leírtakon kívül - a jelen SZMSZ-ben nem szereplő esetekben - maguk határozzák meg.

V. A szakkollégium szervezeti fölépítése

V.1. A szakkollégiumi gyűlés
V.1.1. Definíció

1. A szakkollégiumi gyűlés a szakkollégium legmagasabb döntéshozó fóruma. Döntései minden Szakkollégistára és tisztségviselőre kötelező érvényűek.


2. A szakkollégiumi gyűlés dönt a szakkollégium stratégiai jelentőségű ügyeiben.


3. A szakkollégiumi gyűlésen való részvétel minden Aktív Tag és Senior számára kötelező. A tag egy tanév alatt legfeljebb két alkalommal mulaszthatja el a gyűlésen való részvételt.

V.1.2. Összehívása
A szakkollégiumi gyűlést a DB köteles összehívni:

1. szükség esetén, de évente legalább négy alkalommal;


2. minden olyan esetben, ha a szakkollégium legalább három tagja a téma megjelölésével kéri. Ez utóbbi esetben a szakkollégiumi gyűlés időpontját aszerint kell meghatározni, ahogy ezt a téma szempontjából az összehívást kérők szükségesnek tartják, ilyen igény hiányában két héten belülre, azonban nem lehet a kiírást követő egy hétnél közelebbi időpontra kitűzni

V.1.3. Lebonyolítása

1. A szakkollégiumi gyűlések időpontját és tervezett napirendjét, az írásos előterjesztéseket (a szabályzatokat írásban kell előterjeszteni) a részvételhez és a felkészüléshez megfelelő időben, továbbá jegyzőkönyvét és határozatait a szakkollégiumi tagok számára nyilvánosságra kell hozni.


2. Mindazok, akik nem Szakkollégisták, a szakkollégium tisztségviselői vagy Végzettek, a szakkollégiumi gyűlésen csak annak engedélyével vehetnek részt.


3. A szakkollégiumi gyűlés egyes napirendi pontjainak előkészítése a DB feladata.


4. A szakkollégiumi gyűlés napirendjét a DB nyújtja be, miután azt előzetesen ülésén megtárgyalta.


5. A napirendet a szakkollégiumi gyűlés a gyűlés elején Egyszerű Többséggel elfogadja. Elfogadás hiányában a kollégiumi gyűlés feloszlik, vagy a napirendet módosítja jelen SZMSZ V.1.3.f pontja alapján.


6. A szakkollégiumi gyűlés napirendjét a szakkollégiumi gyűlés bármikor Egyszerű Többséggel módosíthatja.

V.1.4. A szavazati jog

1. A szakkollégiumi gyűlésen szavazati joga van az Aktív Tagoknak, a Senioroknak, az igazgatónak és az igazgatóhelyetteseknek , kivéve a felfüggesztett tagsággal rendelkezőket (a továbbiakban együtt "Szavazati Joggal Rendelkezők", külön-külön "Szavazati Joggal Rendelkező").


2. Minden Szavazati Joggal Rendelkezőnek egy szavazata van.


3. Szavazati jogával csak a szakkollégiumi gyűlésen személyesen megjelenő Szavazati Joggal Rendelkező élhet.


4. A szakkollégiumi gyűlés szavazóképes, ha a Szavazati Joggal Rendelkezők teljes köre számára meg lett hirdetve, és a Szavazati Joggal Rendelkezők több mint ötven százaléka (>50%) megjelenik a szakkollégiumi gyűlés megnyitásakor. A szakkollégiumi gyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezők legalább negyven százaléka (>=40%) jelen van és részt vesz a szavazásban és érvényes szavazatot ad le. (a tartózkodás érvényes szavazatnak számít)

V.1.5. A titkos szavazás
Bármely kérdésben egyetlen tag megindokolt javaslatára titkos szavazást kell elrendelni.

V.1.6. A szavazás szabályai

1. a szakkollégiumi gyűlés döntéseit főszabály szerint Egyszerű Többséggel hozza (jelen SZMSZ IV.c.i pontjának megfelelően)


2. Minősített Többségre van szükség az alábbi esetekben:
   1. a Szakkollégium SZMSZ-ének hatályba léptetése, módosítása, valamint új SZMSZ alkotása esetén;
   2. kizárási javaslat és az elmulasztott beszámoló pótlásának lehetővé tétele esetén, jelen SZMSZ II.3.1 d) és e) pontja alapján;
   3. nagy politikai jelentőségű ügyekben;
   4. egy eldöntött javaslat ugyanazon a szakkollégiumi gyűlésen történő újrafölvetése esetén; és
   5. minden olyan esetben melyben az SZMSZ Minősített Többséget ír elő.


3. Több, ugyanarra a tárgyra vonatkozó javaslat esetén preferenciaszavazást kell elrendelni. A preferenciaszavazás Egyszerű Többséggel történik. Kettőnél több javaslat esetén, ha nincs meg az egyszerű többség, akkor a legkevesebb szavazatot kapott lehetőség kizárásával új preferenciaszavazást kell tartani. A preferenciaszavazás végén megmaradó javaslatról az előbbi pontok alapján kell döntést hozni.


4. A szakkollégium jövőjét hosszú távon meghatározó, különösen fontos kérdésekben (például más szervezethez, koalícióhoz való intézményes csatlakozás) a Szavazati Joggal Rendelkezők tíz százalékának (10%) vétójoga van.

V.1.7. Hatásköre
A szakkollégiumi gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a Szakkollégium SZMSZ-ének, valamint SZMR-ének megalkotása és módosítása.


2. a Szakkollégium tisztségviselőinek megválasztása beszámoltatása, visszahívása a kooptált DB-sek megválasztásának kivételével. A tisztségviselőket a Szavazati Joggal Rendelkezők - esetleg választást előkészítő ad hoc bizottság előzetes segítsége mellett - jelölik magán a gyűlésen. Csak jelenlévő személyre lehet szavazni, kivéve, ha a szakkollégiumi gyűlés előtt ad hoc jelölőbizottság működött, amely a szakkollégiumi gyűlésen megjelenni nem tudó személy jelölését is regisztrálta, s a jelölést az adott személy írásban elfogadta. Ezt a nyilatkozatot a szakkollégiumi gyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. A tagság felfüggesztése a jelölhetőséget és a választhatóságot is kizárja. Passzív Tag jelölhető és választható, azonban szavazati joggal nem rendelkezik. A DB-be csak Tag jelölhető és választható.


3. Tag kizárása a Szakkollégiumból,


4. az elmulasztott beszámoló pótlásának lehetővé tételéről való szavazás a jelen SZMSZ II.3.1.e. pontja alapján;


5. a Szakkollégium nagy politikai jelentőségű rendezvényei szervezésének, illetve az ilyenekben való hivatalos részvételének az elhatározása,


6. a Szakkollégium fontos hivatalos külső kapcsolatainak az elhatározása,


7. a Szakkollégium szakmai kiadványsorozatainak alapítása,


8. a Szakkollégium belső kitüntetésének alapítása,


9. minden más olyan ügy, amelyet hatáskörébe von.

V.2. A szakkollégium állandó tisztségviselői és szervezetei
V.2.1. Általános kérdések

1. A Szakkollégium választott állandó tisztségviselői és szervezetei: a DB, a DB-titkár, az SZTT, az SZTT-elnök, a FEB, a FEB-elnök, állandó felelősök és az állandó képviselők.


2. A Szakkollégium továbbá igazgatót választ, szakmai és közösségi igazgatóhelyettest és senior(oka)t választhat. (Az igazgató, igazgatóhelyettesek, a DB-titkár és a teljes DB megválasztása titkos szavazással történik.)


3. Valamennyi megválasztott tisztségviselő a szakkollégiumi gyűlésnek tartozik beszámolással és azzal,valmint egymással folyamatosan együttműködnek.


4. A tisztségviselőket általában minden év tavaszán egy évre választják, de megválaszthatók és jelen bekezdés f) pontja alapján bármikor visszahívhatók.


5. A szakkollégiumi gyűlésen a szakkollégium 3 tagja bármely tisztségviselő ellen - indoklással - bizalmi szavazást kérhet. A bizalmi szavazás titkos.


6. A DB-titkár, az állandó felelősök és az állandó képviselők akadályoztatásuk esetén átmeneti helyettesítésükről maguk gondoskodnak.

V.2.2. A DB
V.2.2.1. Definíció

1. a DB ülése a szakkollégium életében a napi döntések kialakulásának és meghozatalának, a sokoldalú információáramlásnak a színtere, a szakkollégium folyamatos, demokratikus működésének a fóruma. A DB dönt a szakkollégium életének egészét érintő jelentős, de nem stratégiai jelentőségű ügyekben.


2. A DB-titkár a DB munkáját hangolja össze. A jelen SZMSZ-ben megjelölt, továbbá kivételesen sürgős esetben dönthet a DB hatáskörében, de ilyen esetben köteles beszámolni a DB-nek. A XI. fejezetben rögzített szabályoknak megfelelően együttműködik a gazdasági felelőssel a gazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala során. A DB-titkár nem választható újra.

V.2.2.2. Összetétele
A diákbizottság titkárból és hat-nyolc DB-tagból áll, úgy, hogy 6 DB-tagot a tavaszi félév első szakkollégiumi gyűlésén tartott választásokkor választ a kollégium, 2 DB-tagot pedig az őszi félév során az újonnan felvett tagok választanak maguk közül.

V.2.2.3. Megválasztásának szabályai

1. a szavazás menete:
   1. először a DB-titkárt kell Egyszerű Többséggel megválasztani: Amennyiben a jelöltek közül senki sem kapja meg az egyszerű többséget, a legkevesebb szavazatot elért jelölt kiejtésével újra kell szavazni. Ha csak két jelölt van, abban az esetben a kevesebb szavazatot kapó jelölt nem zárható ki; a megismételt szavazás során csak ia jelöltek valamelyikére lehet szavazni, tartózkodás nem lehetséges.
   
   
   2. A DB tagok megválasztása:
      1. Főszabály szerint megegyezik a DB-titkár választásával, azzal az eltéréssel, hogy minden szavazó a megválasztandó DB-tagok számának megfelelő mennyiségű szavazatot adhat le, de egy szavazó egy jelöltre egy szavazásban csak egy érvényes szavazatot adhat le.
      2. A megválasztásukhoz elegendő szavazatot elérő jelöltek automatikusan DB tagok. Ha ezt a betöltendő helyek számánál többen érik el, akkor a több szavazat dönt.
      3. Abban az esetben ha a jelölt a kooptált DB-tagságnál egyhuzamban több ideig töltötte be a DB-s tisztséget akkor megválasztásához Minősített többség kell, legalább az utolsó körben.
   
   

V.2.2.4. Szavazóképességének feltételei
A DB az egyetemi szorgalmi időszakban hetente, azon kívül szükség szerint ülésezik. Szavazóképes, ha a szakkollégiumi tagok teljes köre számára meg lett hirdetve és a DB-tagok legalább kétharmada részt vesz a szavazásban.

V.2.2.5. Ülései

1. Ülései a Szakkollégisták számára nyilvánosak, azokon minden Szakkollégista és Végzett, valamint a Szakkollégium tisztségviselői tanácskozási joggal részt vehetnek. Mindazok, akik nem Szakkollégisták, Végzettek vagy a Szakkollégium tisztségviselői, az ülésen csak a DB engedélyével vehetnek részt.


2. Az ülések időpontját és tervezett napirendjét, az esetleges írásos előterjesztéseket a részvételhez és felkészüléshez megfelelő időben, továbbá jegyzőkönyvét és határozatait a szakkollégiumi tagok számára nyilvánosságra kell hozni. A kellő előkészítés érdekében törekszik arra, hogy:


1. a vitatott témákat szükség szerint például írásos előterjesztés alapján, munkabizottság, team előterjesztésében, vagy több körben tárgyalja,
2. kiépüljenek a folyamatos információáramlás olyan csatornái, amelyek lehetővé teszik a szakkollégiumi tagok minél nagyobb informáltságát a szakkollégium céljaihoz, döntéseihez kapcsolódó belső, egyetemi, társadalmi kérdésekben. Törekszik továbbá a szakkollégium és a környezet közötti megfelelő információáramlás biztosítására.

V.2.2.6. Hatásköre
A diákbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a szakkollégiumi gyűlés összehívása, technikai előkészítése, levezető elnökének megválasztása, jegyzőkönyvének, határozatainak nyilvánosságra hozatala;


2. a szakkollégiumi gyűlési határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, koordinálása, szervezése;


3. a szakkollégiumi gyűlés elé kerülő, Tag kizárására vonatkozó javaslatokról való állásfoglalás, azok kellő előkészítettsége érdekében;


4. szükség esetén a választást megelőző jelölést segítő ad hoc bizottság tagjainak megválasztása;


5. a Szakkollégiumból való kilépés tudomásulvétele (tehát az tekinthető kilépettnek, aki ezt a DB-nek írásban vagy szóban bejelenti, mégpedig a megfelelő DB-ülés időpontjától);


6. a Szakkollégiumból külső képviseletének ellátása, az ilyen feladattal megbízott képviselők számára a megfelelő testületekben napirendre kerülő ügyekben képviselendő álláspont kialakítása, amennyiben az előre szükséges és lehetséges;


7. a szerződéskötés;


8. hivatalos külső kapcsolat elhatározása;


9. más szervezetekhez való viszony kialakítása, módosítása, közös rendezvény elhatározása, különös figyelmet fordítva a szakkollégiumi mozgalom hagyományainak ápolására;


10. hivatalos tájékoztatás, jelentés, sajtóközlemény, állásfoglalás, javaslat kialakítása (bele- értve ebbe a kollégiumi, Skála-díj, AIESEC-pontozást). A Szakkollégium nevében csak a DB felhatalmazása alapján lehet szóban vagy írásban nyilatkozatot tenni, cikket írni, interjút adni, felhívást aláírni. Az elkészült írásos nyilatkozatot a DB- nek, - sürgős esetben legalább egy DB-tagnak vagy az igazgatónak - be kell mutatni. A szakkollégiumi gyűlés és a DB-ülés szavazati arányairól, a felvételi döntés részleteiről csak a DB jóváhagyásával lehet cikket írni, nyilatkozatot tenni, stb;


11. a Szakkollégium egészét érintő rendezvényeinek, valamint nem az egészét érintő, de nagy politikai jelentőségű rendezvényeinek elhatározása;


12. a Szakkollégium többi rendezvényeinek koordinálása;


13. a XI. fejezetben rögzített szabályoknak megfelelően a Szakkollégium gazdálkodásával kapcsolatos döntések meghozatala.


14. a kutatásokkal kapcsolatos nem szakmai döntések meghozatala.


15. a kollégium rendes működésén kívüli feladatok meghatározása. Ezen feladatok ellátásáért a DB a feladatot ellátó diáktagot díjazásban részesítheti erre kialakított ösztöndíjrendszer alapján.

V.2.3. Az SZTT
V.2.3.1. Definíció

1. A szakmai-tudományos tanács feladata a szakkollégium szakmai, tudományos munkájának koordinálása


2. az SzTT tagjait a tavaszi félév első szakkollégiumi gyűlése választja meg, megbízatásuk egy (1) évre szól, létszámukról a szakkollégiumi gyűlés dönt


3. az SZTT-elnök a szakmai igazgatóhelyettes közreműködésével összehangolja az SZTT tagjainak munkáját

V.2.3.2. Hatáskör Az SZTT hatáskörébe tartozik

1. a szakmai munka rendjére vonatkozó szabályzat alapján a szakkollégisták munkájának koordinálása és a Szakkollégium oktatási rendszerének működtetése;


2. a TDK-munka koordinálása, az elő-TDK szervezése;
   1. előadások szervezése;
   2. Széchenyi Füzetek szerkesztése;
   3. a szakmai pályázatok és pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése;
   4. a jelen SZMSZ III.2 pontjában szabályozott beszámolási rendszer alapján a pótlási kérelmek elbírálása, a beszámolás formai követelményeinek való megfelelés ellenőrzése;
   5. a tanév végeztével a szakkollégium éves szakmai tevékenységének összegzése és nyilvánosságra hozatala.
   6. a SzTT tagjait a tavaszi félév első szakkollégiumi gyűlése választja meg, megbizatásuk egy évre szól, létszámukról a szakkollégiumi gyűlés dönt
   7. annak eldöntése, hogy milyen feladat minősül kutatásnak.
   8. annak eldöntése, hogy milyen kutatás minősül oktatási rendszeren kívüli kutatásnak, mi oktatási rendszeren belüli kutatókurzusnak.
   9. kutatókurzusok megszervezése
   10. a tanév végeztével a szakkollégium éves szakmai tevékenységének összegzése és nyilvánosságra hozatala.
   
   

V.2.4. FEB

1. a FEB feladata a szakkollégiumi felvételi lebonyolítása, az újonnan felvettek integrálása és a szakkollégium egyetemi megjelenésének koordinálása


2. a FEB felel az elsős kurzusok megszervezéséért és működtetéséért.


3. a Szakkollégium a FEB-et a tanév utolsó szakkollégiumi gyűlésén választja meg, mandátuma a következő FEB megválasztásáig tart


4. a FEB elnökét a szakkollégiumi gyűlés közvetlenül választja.


5. a FEB-elnök a FEB munkáját hangolja össze.


6. a FEB létszámáról a szakkollégiumi gyűlés dönt.

V.2.5. Igazgató

1. Igazgató az, akit a szakkollégiumi gyűlés Igazgatónak választ meg.


2. Az igazgató feladata:


1. tapasztalatával, szakmai felkészültségével segítse a kollégium más tisztségviselőinek tevékenységét,


2. a tanári karral együtt segítse a szakkollégium tagjainak szakmai fejlődését,
   • képviselje a szakkollégiumot az egyetem vezetése, illetve más külső személy előtt a szakkollégium testületi véleménye alapján,
   • tartsa a kapcsolatot a Végzettek elnökével, titkárával
   • tartsa a kapcsolatot a tanárokkal és a szakmai sávok tanácsadó testületeivel
   • tartsa a kapcsolatot az üzleti partnerekkel
   • tartsa a kapcsolatot más szakkollégiumok vezetőivel
   • a szakkollégiumot érintő stratégiai kérdésekben rendszeresen egyeztet a tisztségviselőkkel
   • a szakkollégium finanszírozási forrásainak feltárása és karbantartása
   • tartsa a kapcsolatot a Szakkollégium Alapítványának Kuratóriumával;
   • minden tanév végén írásban számoljon be a szakkollégium helyzetéről a szakkollégiumi gyűlésnek.


3. Az igazgató munkáltatója a BCE rektora. A szakkollégiumi gyűlésnek az igazgató megválasztására vonatkozó döntéséről készült jegyzőkönyvet a DB-titkár a rektornak benyújtja, aki a szakkollégiumi gyűlés döntése alapján kinevezi az igazgatót. Az igazgató visszahívása a kinevezéssel azonos eljárás szerint történik.


4. Az igazgató beszámolni köteles a szakkollégiumi gyűlésnek és a DB-nek.


5. Az igazgatói megbízás egy (1) évre szól, megválasztásától

V.2.6. Szakmai igazgatóhelyettes

1. szakmai igazgatóhelyettes az, akit a kollégiumi gyűlés szakmai igazgatóhelyettesnek megválaszt


2. feladata, hogy elismert szakmai és emberi tekintélye által elősegítse a szakkollégium tagjainak szakmai, emberi fejlődését.


3. Az igazgató akadályoztatása esetén - az igazgatóval és/vagy a DB-vel közösen kijelölt munkamegosztásban - helyettesíti az igazgatót.


4. A szakmai igazgatóhelyettes megbízatása egy évre szól megválasztásától.

V.2.7. Közösségi igazgatóhelyettes

1. Közösségi igazgatóhelyettes az, akit a kollégiumi gyűlés közösségi igazgatóhelyettesnek megválaszt


2. feladata, hogy
   1. tapasztalataival és tanácsaival segítse a szakkollégium és a DB munkáját,
   2. közreműködjön a szakkollégium tagjainak szocializációjában,
   3. részt vegyen a DB ülésein
      • részt vegyen a szakkollégium közösségi rendezvényein
      • részt vegyen a szakkollégiumi mozgalom rendezvényein
      • rögzítse a szakkollégium szabályzataiban bekövetkező változásokat
      • vezesse a szakkollégium statisztikáit.
   
   
3. A közösségi igazgatóhelyettes megbízatása egy (1) évre szól, megválasztásától.

V.2.8. Állandó felelősök

1. Az állandó felelősök a szakkollégium egy-egy munkaterületét szakszerűen fogják össze.


2. A szakkollégium állandó felelőseit a szakkollégiumi gyűlés egy (1) évre választja, főszabály szerint tavasszal.


3. A Szakkollégium jelenlegi állandó felelősei:

V.2.8.1. Gazdasági Felelős:

1. A Szakkollégium gazdálkodását a DB-titkárral közösen koordináló állandó felelős


2. A Szakkollégium gazdasági felelősét a Tagok közül a szakkollégiumi gyűlés egy évre választja (különösen indokolt esetben a gazdasági felelőst a DB leválthatja, illetve ideiglenesen megbízhatja).


3. Feladatának ellátása érdekében szükség szerint részt vesz a DB ülésein.


4. A DB a gazdasági felelőst belátása szerint beszámoltathatja.


5. Feladata:
   1. a DB-titkárral együttműködve az éves költségvetési terv előkészítése;
   2. a DB hatáskörébe tartozó döntések előkészítése;
   3. a napi gazdálkodással összefüggő döntések meghozatala (ideértve a szakkollégium likviditási tervének elkészítését, a kollégium szabad pénzeszközeinek optimális kamatoztatását);
   4. a DB-titkárral együttműködve az éves költségvetési terv előkészítése;
   5. a szakkollégium felelősei és testületei gazdálkodásának ellenőrzése;
   6. a pénztáros munkájának felügyelete;
   7. a tanév első szakkollégiumi gyűlésén, valamint mandátumának lejártakor a szakkollégium gazdálkodásáról való beszámolás a szakkollégiumi gyűlésnek.

V.2.8.2. Kutatáskoordinátor

1. Kutatáskoordinátor a DB titkárral, Gazdasági felelőssel és az Igazgatóval szorosan együttműködve aktívan menedzseli, kezeli, koordinálja a Szakkollégium kutatásaival kapcsolatos operatív feladatokat.


2. A Szakkollégium Kutatáskoordinátorát az aktív Tagok és Seniorok közül a szakkollégiumi gyűlés egy évre választja a tavaszi tisztújító szakkollégiumi gyűlésen az adott tanév utolsó Szakkollégiumi Gyűlési hatállyal. (különösen indokolt esetben a Kutatáskoordinátort a DB leválthatja, illetve ideiglenesen megbízhatja).


3. A tavaszi tisztújító Szakkollégiumi Gyűlés és a tanév utolsó Szakkollégiumi Gyűlése közötti időszak a tavaszi Szakkollégiumi Gyűlésen megválasztott Kutatáskoordinátor betanulására, információátadásra szolgál, amikor a még mandátumban lévő Kutatáskoordinátornak feladata legjobb tudása szerint az információkat, és gyakorlatot átadni.


4. Feladata:
   1. elsődlegesen olyan kutatások felkutatása, melyben a Szakkollégisták részt vehetnek.
   2. Meglévő/folyamatban lévő kutatások kontaktálása
   3. Kutatási kapcsolatok ápolása, kapcsolattartás
   4. Kutatókurzusok véleményezése
   5. Szakkollégisták által kezdeményezett kutatások lehetséges finanszírozási forrásának felkutatása
   6. Jelen SZMSZ V.1. pontjában meghatározott feladatok előkészítése
   
   


5. Feladatának ellátása érdekében szükség szerint részt vesz a DB és SZTT ülésein.


6. A DB a Kutatáskoordinátort belátása szerint beszámoltathatja.


7. A DB segíti a Kutatáskoordinátor munkáját

V.2.8.3. Pénztáros:
Feladatát a DB határozza meg

V.2.8.4. Könyvtáfelelős(ök):
a féléves költségvetési terv keretei között fejleszti(k) és kezeli(k) a szakkollégium könyvtárát.

V.2.8.5. Arculatfelelős::
a posztra egy (1) fő választható, aki a FEB-bel együtt kerül megválasztásra, mandátuma is ehhez igazodik, a DB-vel, FEB-bel, SZTT-vel együttműködve, azok döntéseinek alárendelve, a számítógép-felelős(ök)kel együttműködve felelős a Szakkollégium arculatának kialakításáért és működtetéséért, így különösen a plakátkészítésért, a szakkollégiumi kiadványok elkészítésének koordinálásáért, a honlap felületének kialakításáért.

V.2.8.6. Számítógépfelelős(ök):
kapcsolatot tart(anak) a BCE és az FFK rendszergazdáival, kiosztja(ák) és karbantartja(ák) a Szakkollégium számítógépeit; az arculatfelelőssel együttműködve felel(nek) a honlap elkészítéséért és működtetéséért.

V.2.8.7. KB-tag:
szavazati joggal képviseli a SZISZ érdekeit a FFK kollégiumi bizottságában, szükség szerint részt vesz a DB-üléseken

V.3. Ad hoc tisztségek

1. Különböző feladatok elvégzésére szükség szerint rugalmas összetételű teamek, munkabizottságok alakíthatók, eseti felelősök bízhatók meg.


2. a DB tisztségviselők évenkénti választásának technikai és tartalmi előkészítésére választást előkészítő bizottságot választ. Ennek bármely szakkollégista tagja lehet. Létszámát a DB évente határozza meg. E bizottság tevékenységét maga koordinálja. Feladata: közvéleménykutatás a tagság körében a tisztségek betöltéséről. A választások előtt egy (1) héttel nyilvánosságra kell hozni minden javaslatot, azok között nem szelektál, nem rangsorol.


3. A DB a szakkollégiumi gyűlések levezetésére eseti levezető elnököt választ. A levezető elnök feladata:
   1. a napirend megszavaztatása;
   2. a vita vezetése;
   3. a jegyzőkönyv ellenőrzése;
   4. szavazóképesség megállapítása és figyelemmel kísérése;
   5. a szavazás jellegének megállapítása;
   6. a szavazás eredményének kihirdetése;
   7. az SZMSZ rendelkezéseinek betartása és betartatása.
   
   
   A levezető elnök joga:
   1. a szakkollégiumi gyűlés megnyitása és berekesztése;
   2. a vita megnyitása és berekesztése;
   3. a szó megadása és megvonása;
   4. a szavazás elrendelése.

VI.1. A gazdálkodás rendje

1. A Szakkollégium gazdálkodásáért a Szakkollégium színe előtt a DB-titkár és a szakkollégiumi gyűlés által választott gazdasági felelős együtt és egyetemlegesen felel. A gazdálkodási ügyek döntéshozó fóruma a DB.


2. A Szakkollégium működéséhez szükséges források biztosításában és az ezek felhasználásával járó pénzügyi gazdálkodási feladatok ellátásában alapvető szerepet játszik a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány. A Szakkollégium és az Alapítvány közötti együttműködésről a szakkollégiumi gyűlés határozat formájában dönt, amelyet Minősített Többséggel fogad el, módosít vagy töröl el.


3. A Szakkollégium éves költségvetési tervének előkészítése és előterjesztése a DB-titkár és a gazdasági felelős feladata. Az előkészítési szakaszban kötelesek meghallgatni az igazgató és az érintett felelősök véleményét. Az éves költségvetési tervet a DB megvitatja és elfogadja.


4. A gazdálkodással összefüggő döntések, ideértve az éves költségvetési terv szükség szerinti módosításait, a DB hatáskörében vannak.A döntések előkészítése a gazdasági felelős feladata. Ha az érintett felelősök véleményének meghallgatása után a DB a gazdasági felelős véleményével ellentétesen dönt, szükséges a DB-titkár egyetértése, kettőjük egységes ellenkezése esetén a DB az ügyet köteles a szakkollégiumi gyűlés elé terjeszteni.


5. A napi gazdálkodáshoz szükséges döntések a gazdasági felelős hatáskörében vannak. A gazdasági felelősnek és a DB-titkárnak (egymás tudtával és egyetértésével) tizenötezer forintig, a pénztárosnak ötezer forintig terjedő anyagi ügyekben önálló döntési joga van. Akadályoztatásuk esetén ez a jog a szakkollégium igazgatóját is megilleti.


6. A Szakkollégium leltárfelelőse az igazgató.

VII. Egyéb rendelkezések

VII.1.
A szakkollégium "ünnepe", kiemelt rendezvénye minden tanév elején a Széchenyi Nap rendezvénysorozata. Ezen kerül sor a frissen végzett tagok ünnepélyes búcsúztatására, a végzett tagokkal való egyik szervezett találkozóra is.

VII.2.
A szakkollégium minden év tavaszán megünnepeli megalakulásának évfordulóját, amely egyben a szakkollégium végzett tagjaival, rendszeres segítőivel közös kiemelt rendezvénye.

VII.3.
A szakkollégium a tanév első szemeszterének végén az érdeklődők számára is nyitott "téli", a második szemeszter végén számukra zárt "nyári" tábort szervez.

VII.4.
Jelen SZMSZ melléklete: A Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány alapító okirata, jóváhagyó határozata és a nyilvántartásba vételéről szóló végzés; továbbá szakmai díjának alapító okirata, a szakmai munka rendjének szabályzata, a Király Rita díj alapító okirata, valamint a Szakkollégiumi gyűlési határozat a Széchenyi István Szakkollégium és a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány közötti együttműködésről.
Jelen SZMSZ mellékletei a következőek:
1.sz Melléklet: Az SZMSZ-ben használt fogalmak definíciói
2.sz Melléklet: Szakmai díj alapítása
3.sz Melléklet: A Király Rita Díj alapító okirata
4.sz Melléklet: Tanári Díjak alapítása
5.sz Melléklet: Szakkollégiumi gyűlési határozat a Széchenyi István Szakkollégium és a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány közötti együttműködésről
Budapest, 2008. november 19.
(az utolsó módosítás dátuma)





A szakkollégium tagjainak szakmai-tudományos tevékenységét a szakkollégiumi gyűlés által választott szakmai-tudományos tanács (SZTT) koordinálja a jelen szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, a szakkollégium igazgatójának, szakmai igazgatóhelyettesének és seniorainak segítségével.
Az SZTT ad hoc szakmai tanácsadókat kérhet föl a szakkollégium szakmai munkájának segítésére, akiket a gazdálkodási tervnek megfelelően díjazásban részesíthet.
A szakmai testület a szakkollégiumi gyűlésnek köteles beszámolni.


1. Általános szabályok

1. A szakkollégium kötelező alapozó kurzusokat, kutató-ismeretbővítő kurzusokat és "hobbikurzusokat" működtet. Az utóbbiak beindításáról a Diákbizottság dönt.


2. A szakkollégium arra törekszik, hogy kurzusait integrálja az egyetemi akkreditációs- és kreditrendszerekbe.


3. A kurzusvezető tanárok - a Tagok kivételével - díjazásban részesülnek. Konkrét feladataikat, jogaikat és kötelességeiket a velük kötött szerződések tartalmazzák. A szakkollégium igazgatójának feladata, hogy velük a kapcsolatot tartsa, szakmai kérdésekről konzultáljon velük, törekedve arra, hogy a tanárok egymással is kapcsolatban legyenek.


4. A kurzusokra való jelentkezés szabályai
   1. Főszabály szerint a kurzusokra a következő rangsor alapján lehet jelentkezni:
   1. Tag beszámolási kötelezettséggel
   2. Beszámolási kötelezettség nélküli Szakkollégista
   3. nem Szakkollégisták
   2. Alapozókurzusok esetén előnyt élveznek azok, akik számára az adott kurzus elvégzése kötelező a 2. pont alapján
   3. Kutatókurzusok esetén előnyt élveznek azok, akik az adott kurzus kutatókurzuskénti elismerését kérik
   
   

2. Az alapozó kurzusok rendszere

1. Az alapozó kurzusok célja az egyes sávokhoz tartozó tudományterületek alapjainak, nézőpontjainak, módszertanának megismertetése, releváns problémáinak áttekintése, a tudományos munkába való bevezetés, a szakkollégiumi munkába történő integráció elősegítése és a kutatókurzusokra való felkészítés.


2. Minden sávhoz négy féléves alapozó kurzus tartozik.


3. Mindenkinek el kell végeznie a felvételije során választott sáv alapozó kurzusait és egy készségfejlesztő kurzust az első négy aktív félévében.


4. Az első négy aktív félévben mindenkinek kötelező a saját sávjának alapozó kurzusain és a készségfejlesztő kurzuson kívül legalább két kurzus elvégzése.


5. Az elméleti blokkokba tartozó kurzusok felső létszámhatára nyolc fő. A kurzusokon elsősorban a szakkollégium erre kötelezett tagjai vehetnek részt, a szakkollégium többi tagjai csak abban az esetben, ha a tanár egyetért (és ez a létszámkorlátot nem sérti). A gyakorlati blokkba tartozó kurzusokon a fölső létszámhatárt a tanár határozza meg.

3. Az ismeretbővítő és kutatókurzusok rendszere

1. Az ismeretbővítő- és kutatókurzusok célja a szakkollégium tagjai érdeklődésének kielégítése, szakmai fejlődésük elősegítése, különösen azokon a területeken, ahol erre az egyetem nem vagy nem elég intenzív formában nyújt lehetőséget; továbbá a tudományos csoport- és kutatómunka megismertetése, a tudományos eszmecsere technikáinak elsajátítása.


2. A kurzusok egy vagy két félévesek lehetnek.


3. A kurzusjelentkezés határidejéig minden szakkollégistának legalább egy kurzusra beszámolási kötelezettséggel kell jelentkeznie.


4. Egy-egy kurzus beindításához legalább három olyan Tag jelentkezőre van szükség, aki a kurzust beszámolási kötelezettséggel kívánja felvenni. Adott esetben nem Tag is részt vehet a kurzus munkájában, a tanár belátása szerint, de mindig figyelembevéve a szakkollégiumi kurzusok céljait és a Szakkollégisták érdekeit.


5. A szakkollégium érdekeinek megfelelően egy-egy kurzust anyagi ellenszolgáltatás ellenében más személy is látogathat, az alapcélok veszélyeztetése nélkül.


6. A szakkollégium esetenként más intézménnyel, programmal együttműködve közös kurzusokat szervez, amelyeknek saját oktatási rendszerébe való integrálása és az ehhez szükséges feltételek meghatározása az SZTT feladata.


7. Nem részei a szakkollégium kurzusrendszerének sem a nyelvi kurzusok, sem az elsős kurzusok.


8. Kutatókurzuson beszámolóként csak egy TDK-színvonalú írásbeli dolgozat, vagy azzal egyenértékű kutatási teljesítmény fogadható el.

4. A tutori képzés

1. A Szakkollégistáknak lehetőségük van arra, hogy legkorábban felvételük óta eltelt második félév után általuk kiválasztott tutor mellett folytassanak intenzív szakmai munkát. Tag nem lehet tutor.


2. Egy-egy tutor mellett egy vagy két Szakkollégista folytathatja szakmai munkáját.


3. A tutori rendszer kétféléves rendszerben működik. A tutorok konkrét feladatait, jogait és kötelességeit a velük kötött szerződések tartalmazzák.


4. Tutori képzésre a kurzusjelentkezésekkel egyidőben lehet jelentkezni. A jelentkezéseket az SzTT által felkért szakmai testület bírálja el. Egy évben legfeljebb három Szakkollégista vehet részt tutori képzésben.


5. A tutor mellett folytatott szakmai munka menetrendjét a tutori képzésben résztvevő diák a tutorral közösen alakítja ki a tanév elején, és azt az SZTT-nek bemutatja A félév végén a kurzusbeszámolás feltételei szerint a tutor mellett folytatott szakmai munkáról is be kell számolni. Egy tutor mellett végzett féléves munka félévente egy beszámolási kötelezettséggel fölvett kurzusnak felel meg.

1. A szakmai munka előkészítése
   1. a kurzusvezető tanárok fölkérése, a kurzusok tematikájának egyeztetése, összehangolása, a kurzusblokkok rögzítése;
   2. a kutató- és ismeretbővítő kurzusok tematikájának kidolgozása, a vonatkozó igények összegyűjtése, a tanárok fölkérése;
   3. a kurzusjelentkezések regisztrálása (a félév első hetében) és nyilvántartása,
   4. különös tekintettel a tagság megszakítására vonatkozó következményekre;
   5. a tutori pályázatok évenkénti (tavaszi félévben történő) kiírása és elbírálása.


2. A szakmai munka figyelemmel kísérése:
   A félév során az SZTT elvégzi a kurzusok egyetemi akkreditációját, folyamatosan figyelemmel kíséri a kurzusok és a tutori képzés működését, s szükség esetén nyitott fórumot szervez a szakkollégisták számára a szakmai munka aktuális problémáinak megvitatására, egyeztetve a Diákbizottsággal illetve annak titkárával.


3. A szükséges változtatások végrehajtása:
   A kurzusjelentkezés határidejének lejárta után a tagok csak az SZTT egyetértésével válthatnak kurzust. Egy kurzust az SZTT csak abban az esetben szüntethet meg, ha annak nyomós szakmai indokai vannak, és ehhez az igazgató is hozzájárult.

1. A Tagok írásbeli beszámolóikat az SZTT-nek nyújtják be. A beszámolót értékelő opponensi véleményt a kurzusvezető, vagy a külső opponens készíti el, akit a kurzusvezető vagy az SZTT kér fel. Az opponensek az opponensi véleményt az SZTT által kidolgozott kritériumrendszer alapján kell elkészítenie. A beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról az opponensnek kell - írásban - nyilatkoznia. A kurzustartó tanár vagy a tutor - a beszámoló szakmai színvonalától függetlenül - a kurzusokon való munka alapján elutasíthatja a beszámoló elfogadását.


2. Az SZTT feladata a beszámolók írásbeli és szóbeli részének lebonyolítása. Ennek megfelelően
   1. kitűzi az írásbeli leadásának határidejét;
   2. regisztrálja a beérkező dolgozatokat;
   3. kitűzi a szóbeli beszámolók időpontját, törekedve arra, hogy azokra lehetőleg a kurzus keretein belül kerüljön sor, s kerülve a magánszóbeliztetést;
   4. valamelyik tagja részt vesz a szóbeli beszámolón, s regisztrálja egyrészt az opponensi vélemény meglétét, másrészt a szóbeli beszámoló megtörténtét;
   5. elkészíti a beszámolás mérlegét, s azt a Szakkollégisták tudomására hozza.


3. Az ettől eltérő formájú beszámolás (például zárthelyi dolgozat írása) eredményeinek regisztrálása ugyancsak az SZTT feladata.


4. Elfogadott TDK-dolgozatnak minősül:
   • Azon felsőoktatási intézményekben elfogadott TDK-dolgozat, amelyek hallgatói a Szakkollégiumba felvételt nyerhetnek az SZMSZ II.2 pontja szerint, valamint
   • az OTDK-n elfogadott dolgozat.
   
   

A Szakkollégium elsősorban a kurzusrendszer részét képező kutatókurzusok keretében biztosít kutatási lehetőséget tagjai számára. (Az SzTT feladata, hogy a szakkollégiumban folyó kutatómunkát lehetőség szerint a kurzusrendszerbe integrálja)

V.1. A kurzusrendszeren kívüli kutatások beindítása és lebonyolítása

Az oktatásirendszeren kívüli kutatások beindításáról és lebonyolításáról a DB és az SZTT az alábbi szabályok alapján dönt:

1. A kutatás beindulásának feltétele, hogy ahhoz a DB a humán erőforrás figyelembe vételével finanszírozási és egyéb nem szakmai szempontok mérlegelése, az SZTT pedig a szakmai szempontok mérlegelése alapján hozzájáruljon.


2. Az SZTT feladata - ha szükséges - a kutatás szakmai vezetőjének felkérése, a kutatás tervezetének egyeztetése és a szakkollégisták kutatással kapcsolatos igényeinek felmérése, valamint a tapasztalatátadás folytonosságának biztosítása.


3. A felkért kutatásvezető javaslata alapján az SZTT - meghatározza és az előre meghatározott kategóriákba sorolja a kutatás keretében felmerülő feladatokat - a szakmai feladatok elvégzésére nyilvános pályázatot ír ki a Szakkollégisták körében; -a pályázatok elbírálásánál a következő szempontokat veszi figyelembe: az előzetesen meghirdetett követelményeknek megfelelő pályázatok közül első körben az élvez előnyt, aki a kutatás kutatókurzusként való elfogadását kéri. Amennyiben nem születik egyértelmű döntés, az SzTT a következő szempontok alapján rangsorol: TDK, tisztség, kurzusrendszer teljesítése, stb. Ha a döntés így sem egyértelmű, a kutatás szakmai vezetője határoz. Ha a döntést a szakmai vezető nem vállalja, az SzTT a bennmaradt pályázatok közül sorsol.


4. A nem szakmai feladatok elvégzéséről a Diákbizottság dönt. A díjazással járó feladatokra a Diákbizottság nyilvános pályázatot ír ki a tagság körében.


5. Az SZTT tagjai közül megválaszt egy felelőst, aki a kutatásban résztvevő, szakmai munkát végző tagok munkáját és szakmai szempontból a kutatás előrehaladását a beindulásától a lezárultáig ellenőrzi. A megválasztott felelős az SZTT-nek és közvetlenül a Kollégiumi Gyűlésnek is beszámolási kötelezettséggel tartozik.


6. A kutatásban résztvevő, nem szakmai munkát végző tagok munkáját és a kutatás előrehaladását finanszírozási és egyéb nem szakmai szempontból a DB-titkár vagy, ha kéri, a Diákbizottság által megválasztott felelős ellenőrzi. A DB-titkár, illetve a DB által megbízott felelős a DB-nek és a Kollégiumi Gyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

V.2. A kutatói munka elismerése

Kutatókurzus beindításáról az SzTT dönt. Kutatókurzusnak minősül az a kutatás, amely legalább fél évig tart, és TDK kritériumoknak megfelelő írásbeli dolgozattal zárul. A kutatókurzus résztvevői rendszeresen konzultálnak a kurzusvezető tanárral, valamint kutatási eredményeiket bemutatják a kollégium tagságának.

V.3. A kutatásokban résztvevő tagok díjazása

Kutatókurzusért a Tagok semmilyen díjazásban nem részesülhetnek.
Szakkollégista alapvetően nem kaphat díjazást a szakkollégiumban végzett munkájáért, kivételes esetben a kurzusrendszeren kívül végzett kutatásért való fizetésről a DB dönthet a kollégium anyagi helyzetének figyelembevételével.
A Szakkollégista ebben az esetben is csak akkor részesülhet díjazásban, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
Kollégiumi tisztséget viselt legalább egy évig, vagy teljesítette mind a négy sávos kurzusát.
A szakkollégiumnak törekednie kell arra, hogy hasonló mennyiségű és minőségű munkáért arányos díjazást kapjanak a szakkollégisták. A kurzusrendszeren kívül végzett kutatásért való esetleges fizetésről a DB és az SzTT közösen dönt az alábbi ösztöndíjrendszer formájában:

• a DB meghatározza a vonatkozó maximális ösztöndíjat (Ft/óra) és annak hatályát.


• A DB a kutatásvezetővel konzultálva meghatározza a kutatási feladat elvégzéséhez szükséges ideális óraszámot.


• Az átalány ösztöndíj és az ideális óraszám szorzataként adódik a kutatási feladat maximális teljesítmémybére


• Ezt a maximális teljesítménybért az SzTT korrigálja az alábbiak szerint


• A felmerülő feladatokat az SzTT az előre meghatározott kategóriák szerint arányosítja (0 és 1 közötti szorzók alkalmazásával)


• A kutatásvezető előre lefektetett szempontok alapján százalékos értékelést ad a kurzustagok és a csoport teljesítményéről, amely alapján korrigálható a fizetendő ösztöndíj.

VI. A jelen SZMR-ben használt definíciók és kifejezések jelentése ellenkező utalás hiányában megegyezik az SZMSZ-ben használtakkal


Abszolutórium: az adott felsőoktatási intézmény vonatkozó szabályai szerint meghatározott abszolutórium. Bolognai rendszerű képzés esetén, ha jelen SZMSZ eltérően nem fogalmaz, csak mesterképzésen elért abszolutórium.

Aktív Tag:A Szakkollégiumba felvételt nyert és tagsági viszonyát folyamatosan fenntartó személy

BCE: Budapesti Corvinus Egyetem.

DB: Diákbizottság. A Szakkollégium napi vezetését, a Szakkollégium életének jelentős, de nem stratégiai ügyeiben való döntéshozatalt végző szerve (SZMSZ V.2.2)

FEB: Felvételi Bizottság. A Szakkollégium felvételijét lebonyolító,az újonnan felvett Tagokat integráló, a Szakkollégium egyetemi megjelenését koordináló szerve (SZMSZ V.2.4)

Felvett: az a személy, aki a Szakkollégiumba felvételt nyert

Passzív Tag: A Szakkollégiumba felvételt nyert és tagsági viszonyát a II.3 pont alapján szüneteltető személy (SZMSZ II.3a.)

Senior: A Szakkollégiumot tapasztalatával segítő személy, akit a szakkollégiumi gyűlés választ meg (SZMSZ II.1.2)

Szakkollégiumhoz kötődő szak: a II.1.1.b pontban meghatározott felsőoktatási intézmény olyan szakja, melynek a Felvett sikeres szakkollégiumi felvételije idején első- vagy másodéves hallgatója volt. Bolognai rendszerű képzés esetén ilyennek minősül az a II.1.1.b pontban meghatározott felsőoktatási intézmény által indított mesterképzési szak is, amelyre a Felvett BSc/BA képzése során a Szakkollégiumhoz Kötődő Szakán utolsóként megszerzett diplomája utáni egy éven belül, vagy ha az későbbi, a következő mesterképzési felvételi során felvételt nyer.

Szakkollégisták: A Szakkollégium Tagjai, valamint a Seniorok (SZMSZ V.2.2.5)

Szavazati Joggal rendelkezők: A szakkollégiumi gyűlésen aktív Választójoggal rendelkezők (SZMSZ V.1.4)

SzISz: Széchenyi István Szakkollégium

SZTT: Szakmai Tudományos Tanács. A Szakkollégium szakmai-tudományos munkáját koordináló szerv (SZMSZ V.2.3)

Tag: A Szakkollégium Aktív és Passzív Tagja

Végzett: A Végzett Széchenyi István Szakkollégisták Társaságának tagja (SZMSZ II.4)

A jelen mellékletben használt definíciók és kifejezések jelentése ellenkező utalás hiányában megegyezik az SZMSZ-ben használtakkal



Az 1995. nov. 30-i szakkollégiumi gyűlés, az 1995. december 4-i és az 1998. október 5-i DB-ülés határozatai alapján:
A Széchenyi István Szakkollégium szakkollégiumi gyűlése díjat alapít azon tagjai részére, akik kiemelkedő szakmai munkát végeztek. A díj neve: SZISZIFUSZ.
A díj a kollégiumi végzést követő tanévben ítélhető oda. A díjat évente adják ki, de nem kötelező minden évben odaítélni. A díj megosztható, de egy tanévben maximum kettő adható ki.
Javaslatot tehet a kollégium bármely tagja az SZTT ebből a célból összehívott ülésén - írásban és részletes indoklással. Ezeket a javaslatokat az SZTT összegyűjti, és továbbítja a kuratóriumhoz.
A díj odaítéléséről kuratórium dönt, melynek tagjai: a szakkollégium nem-diák tagjai (igazgató, szakmai igazgatóhelyettes) és a kollégium tanári karának legalább három éve a kollégiumban tanító tagjai. A kuratóriumnak döntésekor mérlegelnie kell a következő szempontokat: OTDK-k és TDK-k száma, kurzus tartása, részvétel kutatásokban, szakkollégiumban betöltött funkciók. A jelölt akkor nyeri el a díjat, ha a kuratórium legfeljebb egy tagja nem támogatja a jelöltet.
A díj formája: plakett.
A díjjal pénzösszeg nem jár.
A díj átadására az őszi Széchenyis napon kerül sor, ahol a díjazott(ak) a díj átvétele után valamilyen általa(uk) választott témában előadást tart(tanak).

Külön rendelkezés:

A szakkollégiumi gyűlés úgy döntött, hogy már 1996 tavaszán ítélje oda a díjat a kuratórium, kivételes jelleggel, tekintettel az előző évben végzett, rendkívül gazdag évfolyamra.
A szakkollégiumi gyűlés megbízta a DB-t, hogy teremtse meg annak feltételeit, hogy a díj még az 1995-96-os tanévben odaítélhető legyen. 1996 november 4-én a DB, az igazgató kérése alapján, vis maior miatt a díj első odaítélését 1997 tavaszára halasztotta, de a továbbra is fönnálló anyagi és szervezési nehézségek miatt csak 1998 tavaszára sikerült a szakmai díj első odaítélésének feltételeit megteremteni. Ennek következtében a díjat az 1998/99-es tanév első félévében tudja a kuratórium odaítélni, az 1998 szeptember 29-én tartott szakkollégiumi gyűlés határozata alapján azonban az 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben és az 1998-ban végzettek számára egyaránt részesíthetők a díjban, a fenti feltételek alapján.

3. sz. Melléklet
A Király Rita Díj alapító okirata

A Végzett Széchenyi István Szakkollégisták Társasága (VSZSZT) 2002. március 8-i ülésén Király Rita emlékének megőrzésére, a szakkollégisták közösségi munkájának támogatására

díjat

alapított, amit a Széchenyi István Szakkollégium Szakkollégiumi gyűlése 2002. szeptember 18-én elfogadott és támogatott.

Király Rita 1988-1990 között volt a szakkollégium tagja, s szakkollégistaként sokat tett azért, hogy az újonnan fölvett széchenyisek megtalálják helyüket a szakkollégiumban és a közösség tevékeny tagjává váljanak.

A díjjal pénzjutalom jár, aminek nagysága minden évben megegyezik a díj támogatására a VSZSZT tagjai köréből a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány számlájára befizetett összeggel.

A díj odaítélésének szabályai:

1. A Király Rita díj odaítéléséről minden tanév utolsó szakkollégiumi gyűlésén az újonnan fölvett szakkollégisták döntenek, titkos szavazással.


2. A díjban a szakkollégium azon tagja részesülhet, aki az adott tanévben a legtöbbet tett az új szakkollégisták "integrálásáért".


3. A díj nem osztható meg.


4. A díjazott a díjjal járó pénzjutalmat egy általa megjelölt szakkollégiumi közösségi cél megvalósítására fordítja.


5. A díjazott a pénzjutalom fölhasználásának időpontját és módját előre köteles bejelenteni a Diákbizottságnak. A DB többségi szavazással egy esetben vétót emelhet a díjazott döntésével szemben. Ez esetben a díjazott második javaslatát köteles szavazás nélkül tudomásul venni.


6. A díjazott a pénzjutalom elköltéséről köteles beszámolni az elköltést követő szakkollégiumi gyűlésnek, de legkésőbb az első félévet záró szakkollégiumi gyűlésnek.


7. A díj odaítéléséről, a pénzjutalom fölhasználásáról a szakkollégium igazgatója és DB-titkára beszámol a VSZSZT tagjainak.

4. sz Melléklet
Tanári Díjak alapítása

A Széchenyi István Szakkollégium szakkollégiumi gyűlése a Szakmai Tudományos Tanács 2008 szeptember 16-ai ülésén hozott határozata alapján, a szakkollégiumban folyó szakmai munka színvonalának biztosításában közreműködő tanárok munkájának elismerésére a 2008. november 19-ei szakkollégiumi gyűlésén az alábbi díjakat alapítja:

1. Patrónus Tanári Díj adományozható annak, aki a szakkollégium sávrendszerének létrehozásában, koordinálásában, különösen a kurzustartó tanárok kiválasztásában és a kurzusok tematikájának kialakításában kiemelkedő szerepet vállalt.


2. 1. A Díj odaítélésére minden évben, a szakkollégiumi tanév őszi szemeszterét lezáró, decemberi szakkollégiumi gyűlésen kerül sor.
   
   
   2. A Díjra a Szakmai Tudományos Tanács állíthat legfeljebb három, a I. cím alatt meghatározott feltételeknek megfelelő jelöltet.
   
   
   3. Amennyiben az adott évben sor került a jelölésre, a jelöltek nevét a Szakmai Tudományos Tanács a szakkollégiumi gyűlés elé terjeszti.
   
   
   4. A Díjról való szavazás két fordulóból áll. Az első szavazás során a szakkollégiumi gyűlés egyszerű többséggel dönt a Díj adott évben való adományozásáról.
   
   
   5. Amennyiben a szakkollégiumi gyűlés a Díj adományozását megszavazta, a második fordulóban dönt a díjazott személyéről. A szavazás menetére a szakkollégiumi SZMSZ VI.5. pontjában meghatározott, a DB-titkár megválasztására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
   
   

Állandó Tanári Díj

1. Állandó Tanári Díj adományozható annak a szakkollégium tagjai által különösen megbecsült tanárnak, aki a szakkollégiumban összesen legalább négy féléven keresztül végzett oktatói munkát, illetőleg négy félévnél rövidebb időn belül tartott legalább négy különálló kurzust.


2. 1. A Díjra a szakkollégium tagjai állíthatnak jelölteket az I. cím alatt meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül. Jelölni a Szakmai Tudományos Tanács által megadott határidőig, írásban, indoklással lehet.
   
   
   2. A Szakmai Tudományos Tanács a jelöltek közül legfeljebb három személy nevét a szakkollégiumi gyűlés elé terjeszti.
   
   
   3. A Díjról való szavazásnál az itt nem szabályozott kérdésekben a Patrónus Tanári Díjra vonatkozó szabály megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
   
   

Közös szabályok:

1. I.
   1. A díjakat a szakkollégiumi gyűlés adományozza.
   
   
   2. A díjakat megosztani nem lehet, minden évben egy-egy személynek adományozhatók.
   
   


2. II.
   1. A díjak átadására egy külön, e célból szervezett rendezvény keretében, ünnepélyes körülmények között kerül sor. Aki díjban részesült, a rendezvény során előadást tart.
   
   
   2. A rendezvény időpontját a szakkollégium Szakmai Tudományos Tanácsa a díjban részesített személlyel egyetértésben, az odaítélést követő tavaszra tűzi ki.
   
   


3. III. A díjban részesített személyek jogosultak a Patrónus Tanári Cím, illetőleg az Állandó Tanári Cím viselésére.

A Szakkollégium Szervezeti és Működési Rendje alapján, amelynek VI. 1. b. bekezdése értelmében "[a] Szakkollégium működéséhez szükséges források biztosításában és az ezek felhasználásával járó pénzügyi gazdálkodási feladatok ellátásában alapvető szerepet játszik a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány",

továbbá

"[a] Szakkollégium és az Alapítvány közötti együttműködésről a szakkollégiumi gyűlés határozat formájában dönt, amelyet minősített többséggel (2/3 + 1 fő) fogad el, módosít vagy töröl el",

a Szakkollégiumi Gyűlés 2003. május 21-én az alábbi határozatot fogadta el:

1. A Szakkollégium pénzügyi gazdálkodási tevékenységét alapvetően a Széchenyi István Szakkollégium Alapítvány mint önálló jogi személy végzi, az Alapítvány Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően. Az Alapítvány kezelője és képviselője a Kuratórium.


2. Az Alapítvány Kuratóriuma a Szakkollégium szervezeti sajátosságainak megfelelően a szakkollégium Diákbizottsága által előterjesztett költségvetési terv alapján hozza meg döntéseit. Az évenként legalább egyszer összeülő Kuratórium dönt az alapítványi vagyon kezeléséről, fölhasználásáról, megállapítja az éves költségvetést, elfogadja az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést.


3. A szakkollégium éves költségvetési tervének előkészítése és előterjesztése a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében a DB-titkár és a gazdasági felelős feladata. A megvitatott és elfogadott éves költségvetési tervet a Diákbizottság benyújtja a Kuratóriumnak. A Kuratórium határozatai és üléseinek jegyzőkönyve nyilvánosak.


4. A kuratóriumi ülések között fölmerülő gazdálkodással összefüggő döntések, ideértve az éves költségvetési terv szükség szerinti módosításait, a Diákbizottság hatáskörében vannak, amelyekről a legközelebbi kuratóriumi ülésen be kell számolnia.


5. A napi gazdálkodáshoz szükséges döntések a gazdasági felelős hatáskörében vannak. A gazdasági felelősnek és a DB-titkárnak (egymás tudtával és egyetértésével) tizenötezer forintig, a pénztárosnak ötezer forintig terjedő anyagi ügyekben önálló döntési joga van. Akadályoztatásuk esetén ez a jog a szakkollégium igazgatóját is megilleti.


6. A Kuratórium tagjait az Alapító, illetve törvényes képviselői, a Végzett Széchenyi István Szakkollégisták Társaságának elnöke és titkára bízza meg. Döntésük előtt - Alapszabályuk értelmében - konzultálnak a Szakkollégium igazgatójával.


7. Az Alapítvány gazdálkodási tevékenységéért a Szakkollégium színe előtt a DB-titkár és a gazdasági felelős együtt, egyetemlegesen felelős. A Kuratórium üléseinek állandó meghívottjai. A Szakkollégium gazdasági felelősének feladata a kapcsolattartás az Alapítvány könyvelőjével.


8. Az Alapítvány Kuratóriumával az igazgató tartja a kapcsolatot, a Kuratórium üléseit előkészíti, jegyzőkönyvét, határozatait a Szakkollégium irattárában hozzáférhető módon tárolja. A Kuratórium üléseinek állandó meghívottja.


9. Az Alapítvány könyvvezetését, adózását, pénzkezelésének formai ellenőrzését nem szakkollégiumi tag könyvelő végzi.


10. Az Alapítvány pénztárosa az Alapítvány napi pénzügyeit lebonyolítja, kézipénztárát a Szakkollégiumban született döntések alapján kezeli, az Alapítvány pénzeit naprakészen nyilvántartja. Az Alapítvány pénztárosa a Szakkollégium adminisztrátora.


11. Az Alapítvány szakszerű működésének elősegítésére nem szakkollégiumi tag gazdasági és jogi tanácsadó szakembert vehet igénybe.


12. Az Alapítvány könyvelője és pénztárosa, valamint a tanácsadó szakemberek - a Szakkollégium megfelelő egyedi döntései alapján - eseti vagy rendszeres díjazásban részesíthetők.


13. Az Alapítvány bankszámlájának kezelésére a Kuratórium által megjelölt személyek: az igazgató, továbbá a mindenkori DB-titkár, gazdasági felelős, a Szakkollégium adminisztrátora közül legalább ketten együtt jogosultak.


14. A Szakkollégiumban a költségvetési év a folyó év október 1-től a következő év szeptember 30-ig tart. Az éves költségvetési terv előkészítésének határideje a folyó év június 15-e, a kuratóriumi ülésre legkésőbb szeptember 15-ig kell sort keríteni.


15. A Szakkollégiumi Gyűlés fölhatalmazza és egyben kötelezi az igazgatót, a DB-titkárt, a Diákbizottságot, a gazdasági felelőst és a Szakkollégium minden tagját, hogy az Alapítvány és a Szakkollégium közötti együttműködés során a fenti szabályoknak megfelelően járjon el.

Kelt Budapesten, 2003. május 21-én.